A Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás ügyében több közmeghallgatást és a környezeti hatásvizsgálat meghosszabbítását kéri Persányi Miklós magyar környezetvédelmi minisztertől nyílt levélben négy magyar környezetvédelmi szervezet. /Magyar zöldek közmeghallgatást kérnek a verespataki aranybánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2006. augusztus 3.
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: a Verespatak térségébe tervezett aranybánya projektje komoly környezeti kockázatot jelent – mondta Persányi Miklós miniszter, amikor hivatalában fogadta Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét. Persányi szerint Románia számára is jobb lenne, ha a projekt nem valósulna meg. Magyarország legfőbb érdeke a határon átterjedő környezeti hatások megelőzése, a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófák elkerülése. Ireny Comaroschi kijelentette, a román kormány még nem foglalt állást ebben a kérdésben. /Budapest: kockázatos a Verespatakra tervezett aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2006. október 7.
Nagyváradon ülésezett a román–magyar környezetvédelmi vegyes bizottság, melyen részt vett Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter és román kollégája, Sulfina Barbu is. Persányi elmondta: Románia számára okozhatják a legnagyobb károkat a verespataki aranybányaterv környezeti gondjai, de Magyarországnak is kiemelkedő érdeke, hogy a határon semmilyen szennyeződés és ne jusson át. /B. T.: Verespatak: Romániának kockázatos az aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 11.
Tagadja a bukaresti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, hogy a magyar szaktárca felkérte a Verespatakra tervezett aranybányaprojekt engedélyezésének megtagadására. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten leszögezte: tárcája azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, ne fogadják el a Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat környezeti hatástanulmányát. Persányi mindezt azután közölte, hogy a minisztériuma által felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. /Rostás Szabolcs: Román–magyar aranybányavita. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2007. február 12.
Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
